A gépi fordítás legújabb fejlesztése kezdi átalakítani a fordítási munkafolyamatokat. A gépi fordítás minősége a közelmúltban ugrásszerűen javult, mióta a neurális gépi fordítás felváltotta a korábbi statisztikai és nyelvtani alapú gépi algoritmusokat. Az irodai számítógépeken egyre gyakrabban látjuk megnyitva a Google Fordítót, használata szépen bekúszott a mindennapjainkba. Az üzleti világ is érdeklődik, mivel a nyomasztóan magas fordítási költségek csökkentésére a gépi fordítás is alkalmazható. A fordítók körében azonban nem osztatlan a siker, sokan úgy gondolják, hogy ezzel vége a klasszikus fordítói szakmának.
A jövő megérkezett
Az informatikai fejlesztések fenekestül felforgatják a fordítási piacot. A korábbi statisztikai és nyelvtani szabályok alapján működő gépi fordítókat, valamint az elkészült fordításokból szemezgető algoritmusokat felváltotta a neurális gépi fordítás. A technológia lényege, hogy a lefordított szövegekben a szavak előfordulásait a szoftver azok környezetével együtt dolgozza fel, azaz használati jellemzőiket is figyelembe veszi.
Az eredmény meglepően jó lett, ezért egyfelől csökkent a gépi és humán fordítás közti különbség, másfelől a korábban lesajnált és körberöhögött gépi fordítás egyre erősebb tényező lett a mindennapokban. Az eredményeket látva a legtöbb gépi fordítást fejlesztő cég átállt a neurális módszerre, és megcélozták azokat a szegmenseket, ahol a fejlesztést aprópénzre lehet váltani.
Hogyan használhatom a gépi fordítást?
A legelterjedtebb gépi fordító rendszer napjainkban a Google Fordító. A népszerűséget az ingyenesen elérhető online felület, valamint a rengeteg elérhető nyelvkombináció indokolja. A legegyszerűbb erre a weboldalra bemásolni az idegen nyelvű szöveget vagy a weboldal hivatkozását. Az üzenet megértéséhez ez jó megoldás. Aki nem hiszi, nézze meg például a Bank of China kínai weboldalának gépi fordítását magyarul. Nem tökéletes, de érthető, a megértéshez bőven elegendő, és nem utolsósorban ingyenes.
Gépi előfordítás a szakfordításban
A szövegfordítás terén alkalmazott gépi előfordítás az előző módszertől jelentősen eltér.
A fordító svájci bicskája a fordítástámogató szoftver. Ez a szoftver integrált felületen jeleníti meg a szöveget, és mondatmemóriás kiegészítéssel, valamint szótártámogatással könnyíti meg jelentősen a fordítási folyamatot. Ilyen szoftverből sokféle létezik, a legelterjedtebb az SDL Trados és a magyar fejlesztésű MemoQ szoftver.
A fordítandó szöveget ezek a szoftverek szegmensekre (mondatokra) darabolják. Ezen a ponton nyílik lehetőség bevetni a gépi fordítást, hogy az egyes szegmensek fordítására a géptől fordítási javaslatokat kérni.
A fordítástámogató szoftverhez kapcsolható gépi fordítómotor ezekre a mondatokra egyenkénti vizsgálat alapján ad gépileg legyártott fordítói megoldásokat. A fordítástámogató szoftver és a gépi fordítás összekapcsolásával a gépi fordítás könnyen és gyorsan integrálható a fordítási folyamatba.
A fordítástámogató szoftverek számtalan gépi fordítói modul kapcsolatára felkészültek, tehát az áttörés a felhasználókon és a megrendelőkön múlik. A MemoQ szoftvert például több gépi fordítás fogadására felkészítették.
Mi történik a gépileg előfordított dokumentummal?
A gépileg előfordított szöveget rendszerint a fordító vagy a lektor utószerkeszti vagy javítja. A javítás mennyiségét és minőségét az adott szöveg felhasználási céljához lehet igazítani. Ha csak a megértés a cél, akkor csak apróbb kiigazításokat tehetünk, ha a szöveg szakfordítása a cél, akkor az előfordított szövegre komolyabb szerkesztés vár. Számos gépi fordítási megoldás létezik, ezek ismertetésére azonban túllép ennek a cikknek a keretein.
Meg kell azonban említeni egy magyar fejlesztésű gépi fordítást, amely rendkívül hasznosnak tűnik. A Morphologic Localisation által fejlesztett Globalese szervesen illeszkedik a fordítási folyamatokba, rendkívül okos és hatékony megoldásokkal segíti a projektvezetők és fordítók munkáját többnyelvű fordítási projektek során.
Gépi fordítás az Európai Unió szervezeteinél
Az uniós gépi fordításokban nincs semmi meglepő, hiszen a fordítói ipar egyik legnagyobb megrendelője az Európai Unió. Az Unióban jelenleg 24 hivatalos nyelv létezik; ezekre a nyelvekre a teljes Uniós joganyagot le kell fordítani. A munka a jogalkotással párhuzamosan gyakorlatilag folyamatos, az újonnan csatlakozó országok számára a teljes uniós joganyag lefordítása rendkívüli feladat.
Az Európai Parlament jegyzőkönyvei és különböző dokumentumai szintén fordításra kerülnek. A parlamenti módosítások esetében külön nehézséget jelent, hogy a Bizottság jogszabály-javaslatának dokumentumát a 24 nyelvű Parlamentben történő munka során számtalan nyelven módosítják, amit a célnyelvekre minden esetben vissza is kell fordítani. Elképesztő mennyiségű oda-vissza fordítgatásról van szó.
Az uniós fordításoknál még meg kell említeni az uniós ügynökségek és szervek nyelvi szolgáltatásaira megoldást nyújtó Fordítóközpontot, ahol további oldalak ezreit fordítják évente.
A fenti munka eredményeként óriási fordítási korpusz jött létre, amely az uniós joganyag fordítását tartalmazza szegmensekre (mondatokra) bontva 24 nyelven. Ez a fordítási alapanyag és további terminológiai források, valamint uniós szervezeteknél működő belső rendszerek, mint például az Euramis, vagy a Fordítóközpont által gondozott Európai interaktív terminológia (InterActive Terminology for Europe, IATE) biztos alapot nyújtanak a gépi fordítási fejlesztésekhez, amelyhez megfelelő minőségű és mennyiségű fordítás és terminológiai alapanyag szükséges.
A közelmúltban az Európai Bizottság Fordítói Főigazgatósága saját rendszert fejlesztett ki, amit az utóbbi időben már a Fordítói Főigazgatóság magyar munkatársai is használnak. A Bizottság által üzemeltetett gépi fordítási megoldást európai szervezetek és nemzeti közigazgatási szervezetek is használhatják. A kezdeti bevezetést követően a DGT német osztálya levonta a tanulságokat. Előnyként a lexikális inspirációt, a hasznos kifejezés/mondatrészek felkínálását, a csökkenő gépelési igényt, a munka gyorsítását és előnyös terminológiai ötleteket sorolták fel. Hátrányként az utószerkesztést, a megváltozott fordítói feladatot, a nagyobb hibalehetőséget és a forrásszöveg minősége szerint változó minőségű gépi fordításokat említették.
Felhasználási javaslatok
Mielőtt nekiállunk mindent géppel előfordítani, érdemes több szempontot is végiggondolni. Minden esetben érdemes megvizsgálni először a szöveg felhasználási célját, a szöveg szakterületét, a dokumentumtípust, valamint a forrás- és célnyelvet. Általános igazságok nincsenek, minden esetben a projektvezető döntésén múlik, hogy alkalmazza-e a gépi fordítást. Tapasztalataink szerint műszaki, informatikai és esetenként jogi fordítás esetén többnyire érdemes alkalmazni a gépi fordítást, azonban szépirodalmi műveknél, vagy marketinganyagokhoz nem alkalmazható. Mindenek előtt a dokumentum felhasználási célja megadhatja az irányt. Ha a szöveg megértése a cél, és a dokumentum nem kerül a nyilvánosság elé, akkor a gépi fordítás mindenképpen hasznosnak tűnik. A legújabb fejlesztések miatt egyre többféle szöveg esetében érdemes gépi előfordítással kezdeni, ami a tapasztalatok szerint mind a mondatszerkesztésnek, mind terminológiai javaslatoknak előnyére válhat. A közelmúltban német jogi szövegek angol nyelvű gépi előfordításaira kifejezetten jó visszajelzések érkeztek a fordítóktól, és angol-magyar, francia-magyar, német-magyar műszaki szövegek fordításával is jó minőséget lehet elérni.
Kinek jó ez?
A piaci szereplők között mindenki profitálhat a változásokból, ha ügyesen használja az eszközöket. Az üzleti szféra aktívan érdeklődik a gépi fordítás iránt, a nyomasztóan magas fordítási költségek csökkentésére ez lehet az egyik megoldás.
A fordítók között vegyes a fogadtatás, bár van, aki aktívan használ ilyen eszközöket. Több fordítónk arról számolt be, hogy gyakran két idegen nyelv közötti fordításhoz alkalmaz gépi segítséget, így ugyanis könnyebben megérti az üzenetet. Például egy bonyolultan megfogalmazott francia mondat angolra fordított változatát könnyebb lefordítani magyarra. Tapasztalataink szerint a gépileg előfordított szövegeknél a lecsökkent gépelési igény is előnyként jelentkezik, és a megfelelő terminológiai javaslatok jól jönnek a fordítás közben. A legtöbb fordító azonban úgy látja, hogy a gépi fordítás elveszi a munkát előlük. Többen már temetik a szakmát, és úgy nyilatkoznak, hogy felhagynak a fordítással, ha a gépi fordításokat kell majd javítgatni.
Összegzésül elmondhatjuk, hogy a gépi fordítás rendelkezésre áll, és csak a döntéshozókon múlik az elterjedése. Mint minden új technológia esetében, itt is az a nyertes, aki megtanulja ügyesen használni. A fordítói munkafolyamat várhatóan részben átalakul, és újfajta kihívások elé állítja a teljes szakmát, a projektvezetőtől kezdve a fordítón és a lektoron keresztül egészen a megrendelőkig. A gépek ezúttal sem fogják elvenni a munkánkat, azonban érdemes megtanulnunk velük együtt élni.